A KÖSZÖNÉS MÓDJAI ÉS FORMULÁI A SHA NYELVBEN ÉS KULTÚRÁBAN

            Mint minden kultúrában, a sha népnél is fontos szerepe van a társadalmi és kulturális életben, a helyes köszöntésmód megválasztásának. Az elkövetkezőkben ennek módozatait fogom röviden taglalni, bár a téma teljes kimerítésére egy könyv sem lenne elegendő.

Először is az alábbi három kategóriát kell elkülönítenünk egymástól:

• Informális
• Formális
• Egyéni köszönési formák

Az első két kategória nem szorul magyarázatra, az utóbbiról azonban már itt az elején ejtenék pár szót. Mit is értünk azalatt, hogy „egyéni köszönési formák”?

A különböző rendek, (értsd: sámánok rendje, harcosok csoportjai stb.) hogy mások számára felismerhetetlen módon is tudhassák egymásról, hogy ugyanazon csoport tagjai gyakran egyéni apró jelzéseket tesznek köszönésükbe. Ezeket nevezzük egyéni köszönési formáknak. Vannak csoportok, ahol tipikusan az inkognitóban maradás a cél, ám vannak olyan csoportok is, ahol pusztán a formalitások, hagyományok véget alkalmaznak a köznapitól eltérő köszöntéseket.

INFORMÁLIS KÖSZÖNÉS

Mikor szokás az informális köszönést alkalmazni shák esetében? Először is, régi, kedves ismerősök, illetőleg a saját törzsünk velünk egykorú tagjaival szemben mindenképpen alkalmazandó, és minden rövid hajú emberrel szemben, hiszen ez a sháknál arra utal, hogy az illető még nem esett át a felnőtté avatási szertartáson. Találkozáskor a formális illetőleg félformális köszönés rövidült formája illetőleg formái elfogadottak, de a teljes alak is használható:

Qahate! Qa! Qae! Qaj!

A találkozáskor két fiú esetén a „sha kézfogás” alkalmazandó, amikor a két fél egymás alkarját fogja meg jobb kézzel. A lányok általában puszival köszönnek egymásnak és a fiúknak is. Hozzátenném még, hogy a shák nagyon szeretnek ölelkezni, hatalmas egymásra borulásokra lehet számítani, ha befogad a törzs, de az idegenekkel szemben általában távolságtartóan, mégis vendégszeretően bánnak. Ebben a kultúrában a lányok még bemutatkozáskor sem szoktak kezet fogni! Ne nyújtsunk kezet egy lánynak, mert azt súlyos sértésnek veszik!

Az elköszönésnél egy bevett formula van:

Cai!

Illetve ennek duplázott formája:

Caicai!

Ilyenkor már nem szokás puszilkodni vagy kezet fogni, általában csak az egyik kéz felemelésével, egy intéssel szokás elbúcsúzni, de persze a csöpögős búcsúknál egy meleg baráti/szerelmetes ölelés is teljes mértékben elfogadható.J

FORMÁLIS KÖSZÖNÉS

            A formális köszönés mindenképp alkalmazandó, ha nálunk minimum 14 évvel idősebbel beszélünk, vagy magasabb rangú személlyel. Felnőtt korban a velünk egykorú, idegen törzsből valóval is illendő formálisra venni a figurát, bár ez esetenként elhanyagolható. Ha tudjuk az illető nevét, szólítsuk is meg, (itt jegyezném meg, hogy a shában van vokatívusz, azaz megszólító eset, ragja: -ya) ha nem, csak egyszerűen köszönjünk így:

Qahate! Vagy Qahate niya!

Formális helyzetben az idősebbeket és a magasabb rangúakat nem illik megérinteni, így a kézfogás nem elfogadott. (Ez természetesen a közeli rokonokra, barátokra nem igaz, de az nem formális helyzet.) Ilyenkor a jobb kezünket ökölbe szorítva szorítsuk a szívünkre, és enyhén, ne túl mélyen hajoljunk meg.

Az elköszönésnél is hasonlóképpen járjunk el. Ilyenkor a helyes formula:

Name sadéfon!

Ez tulajdonképpen annyit tesz: „Tisztelet a mindenhatóknak”. Ezzel be is fejeztük a informális és a formális köszöntések ismertetését, és rátérhetünk az egyéni köszöntési módok fő típusainak megismerésére.

HARCOSOK

Minden felnőtt sha férfi egyben harcos is. Ha háború van, a férfiak hadba vonulás, illetve csata előtt így köszönnek egymásnak:

Yami tromaqi (geraiya)!

Ez annyit tesz: "Bátor vagy (testvér)!" Az elköszönés a következő:

(Qocéoba/qocuba) in Bara!

A zárójelben lévő szavak közül az első kettes, a második többes számban van. A jelentése: "(Találkozunk) Bara előtt!" Bara a sha vallás egyik istene. A mitológia szerint milliónyi szeme van, így mindent lát, és mindenről tud, ami a földön történik. Amikor az ember meghal, és Xotz a denevéristen elviszi a lelkét a Világfához Bara mond ítéletet, hogy a fán hol szülessen újjá az illető. A "qocéoba in Bara" kifejezés tehát az esetleges halálra utal, és figyelmezteti a másikat arra, hogy bátran harcoljon, hisz lehet, hogy nemsokára Bara elé kell majd állnia.

(Folyt. Köv.)