II. lecke
A FŐNEVEK
A sha nyelvben minden főnévnek van neme. Ez lehet hímnem (♂), nőnem (♀), vagy semlegesnem (Ø). Ezen kívül állhatnak egyes számban (E), kettes számban (K), és többes számban (T). Most nézzük meg a végződéseiket:
|
♂ |
♀ |
Ø |
E |
-ai
-i |
-o |
(nincs) |
K |
-iwa |
-owa |
-(a)wa |
T |
-ē |
-u |
-a* |
*: Ha a szó eleve a-ra végződik, akkor a Ø jele T-ban -j!
Hogyan használjuk ezeket a jeleket?
A hímnemnél az ai-t illetve az i-t levágjuk, a nőnemnél az o-t és a helyére illesztjük a megfelelő ragot. A semleges nemnél nem vágjuk le a végződést, mivel nincsen neki. Pl.:
Qutamai – kard
Qutamiwa – két kard
Qutamē – kardok
Mao – macska
Maowa – két macska
Mau – macskák
Ma – ló
Mawa – két ló
maj - lovak
baq – szolga
baqawa – két szolga
baqa – szolgák
És még egy fontos dolog: mivel a sha nyelv igyekszik elkerülni a magánhangzó torlódásokat, ezért a szó végi ’u’ ragozásban ’w’-vé válik (az ’i’ pedig ’y’-vé, de ez itt nem kell). Ez az igeragozásban is így van.
Batu – szikla
Batuwa – két szikla
Batwa – sziklák
És most, hogy már ezt is tudjuk, ismét tovább léphetünk egy picikét. Tanuljuk meg a sha névelőket.
A HATÁROZOTT NÉVELŐ:
Mindig egyeztetni kell ahhoz a szóhoz amelyre vonatkozik. Alakjai a következők:
|
♂ |
♀ |
Ø |
E |
Ni |
No |
Na |
K |
Ne |
T |
Nē |
Nu |
Naj |
Ha a szó magánhangzóval kezdődik, akkor a névelő egybe olvad vele:
ni + amphai = n’amphai (az edzőhely/edzőtér)
példák:
ni cyawai: a férfi
nu ceywu: a nők
naj batwa: a sziklák
ne mawa: a két ló
n’eminuwa: a két szárny
A HATÁROZATLAN NÉVELŐ
Ezt mindenki szeretni fogja, mivel ezt nem kell egyeztetni, minden esetben egy sima ’a’.
Az egyetlen bibi, hogy ha a szó, ami utána jön magánhangzóval kezdődik, akkor még be kell illeszteni egy n’-ot:
A n’eminu: egy szárny
Példák:
A ceywo: egy nő
A qutamai: egy kard
A n’amphai: egy edzőtér
A batu: egy szikla
|