PASSZÍV ÉS MŰVELTETÉS
Ha valaki tanult már germán vagy latin nyelvet, márpedig biztos mindenki tanult már, akkor nem okozhatnak neki gondot az ebben a leckében leírtak. Kezdjünk is neki.
Ahhoz, hogy a passzívot és a műveltetést ki tudjuk fejezni, előbb meg kell tanulnunk képezni az igék élós alakjait.
AZ ÉLÓS ALAK:
Az egyszerű igéknél csak egyszerűen az igető után kell illeszteni az –ēlo szócskát: qlep→qlepēlo, tot→totēlo stb.
Az e végű igéknél az igető után (amit az e levágásával kapunk) az –elo szócskát kell illesztenünk: xoye→xoyelo, qaxxe→qaxxelo stb.
Az ah végű igéknél az ahból -alo lesz: qraxxah→qraxxalo, maah→maalo stb.
Na, eddig ugye nem bonyolult. És most nézzük mi is az a passzív.
A cselekvő mondat tárgya lesz a passzív mondat alanya. Ezt akkor használjuk, ha a cselekvést végző személy kiléte nem lényeges, csak az, ami történt/történik.
HA a cselekvőt mégis ki akarjuk fejezni, azt az „al” (által) szóval tehetjük, ami összeolvad a személyes névmásokkal. (al+wo→allo = általam stb.).
A passzív szerkezet képlete: a létige ragozott alakja és az ige élós alakja. Pl.:
Na zen aha qamaq. = Az ember ételt csinál. (cselekvő mondat)
Na qama yo alo al na zen. = Az étel megcsináltatik (meg van csinálva) az ember által. (passzív mondat)
Ni xudatyi na tsauq. = te mosdatod a kutyát.
Na tsau yo xudatyēlo alli. = A kutya meg van mosdatva általad.
Stb.
A műveltetés az, amikor valamit valakivel megcsináltatunk. A sha nyelvben ezt a következőképpen fejezzük ki:
A qah ige ragozott alakja és az ige élós alakja. A cselekvést elvégző személy accusativuszban, azaz tárgyesetben áll.
Pl.:
Wo qaho xu hawatyēlo ni tsiq. = Megjavíttatom a kocsimat vele.
Ta qahal wui alo n’arbaiatoq. = Megcsináltatta velem a munkájá.
|