IGERAGOZÁS, ALAPOK

    A sha mondatokban, az angolhoz hasonlóan mindig kell hogy legyen ige (ez oersze nem vonatkozik a hiányos mondatokra, de ez nem tartozik még ide).

Na, essünk neki. Nem olyan bonyolult, csak egy kis magolást is igényel.

Először tanulmányozd át az alábbi táblázatot:

	Személyes névmások	Igei személyragok
E/1	Wo, U	-o
E/2	Ni	-i
E/3	Ta(♀és♂), Emi(♂), Emo(♀)	-a
K/1	Im	-ēo
K/2	Di	-ē
K/3	Ōw	-ēa
T/1	Xun	-u
T/2	Li	-in
T/3	Da	-at

Ha már kened vágod a fenti táblázatot, akkor most jön pár szó magukról az igékről, amiket ragozni fogunk.

Ragozás szempontjából kétféle igét különböztetünk meg, ebből az egyik csoport még három csoportra osztható.

Nekünk most még ah ah végű igékkel nem kell különösebben foglalkoznunk, azoknál majd csak később jönnek a nyalánkságok.

Az e végű igék:

Az igetövet úgy kapjuk, hogy a szóvégi e-t levágjuk, és a helyére a megfelelő igei személyragot illesztjük.

Pl.: qaxxe: aratni, gyűjtögetni

Wo qaxxo = én gyűjtögetek

Ni qaxxi = te gyűjtögetsz

Stb.

Az egyszerű és az ah végű igék:

A szótári alak, azaz a főnévi igenév megegyezik az igetővel, így csak utánuk kell illeszteni a megfelelő személyragot.

Pl.: qlep: menni

Wo qlepo = én megyek

Im qlepēo = mi ketten megyünk

Ah: csinálni

Wo aho = én csinálom/csinálok

Xun ahu = mi csinálunk/csináljuk

Tőváltó igék:

Vagy teljesen kicserélődik ill. megváltozik az igető, de ez nagyon ritka, vagy módosul a már a főneveknél megismert szabályok szerint:

Tsü: menni

Wo tswo = én megyek

Li tswin = Ti mentek

Qai: enni

Wo qayo = én eszem

Da qayat = ők esznek

Most nézzük az egyik legfontosabb ige, a létige ragozását:

Yame	Lenni
Wo yamo	Én vagyok
Ni yami	Te vagy
Ta/Emi yama (♂) Ta/Emo yafa (♀) Na yo (nem embereknél)	Ő van Az van
Im yamēo	Mi ketten vagyunk
Di yamē	Ti ketten vagytok
Ōw yamēa	Ők ketten vannak
Xun yamu	Mi vagyunk
Li yamin	Ti vagytok
Da yamat	Ők vannak