AZ IGEMÓDOK

     Az eddigiekben tanult és látott igék mind kijelentő módban voltak. Most megnézzük, milyen más igemódokat találunk a sha nyelvben. A módjelek mindig a szó legvégére kerülnek.

FELSZÓLÍTÓ MÓD

A shában –(o)y a felszólító mód jele. Akkor használjuk, ha valakit felszólítunk valaminek a megcsinálására, elvégzésére, vagy megtiltunk neki valamit.

Az egyetlen bibi, amit meg kell jegyezni, hogy ennél a módnál, az egyes szám második személy ragja ē lesz.

Ahay n’arbiq i ta! = Csinálja meg a feladatát!

Delēy wofon orotsoboq! = Adjál nekem sört!

Pu tsatahéy, he pu yao! = Ne harcolj, ha nem muszáj!

KÉRŐ MÓD

A magyarban nincs külön ilyen. Tiszteletteljes, formális kifejezése a felszólító módnak.

 Jele: -(o)ts.

Delits wofon a duhanoq! = Kérem, adjon nekem egy cigarettát

FELTÉTELESMÓD

Egy magyar számára nem okozhat gondot a sha feltételesmód, mivel használata megegyezik a mi feltételesmódunkéval. Jele –he.

Wo ahohe naq, ban pu coyo. = Megcsinálnám, de nem tudom.

Wo aholhe naq, he coyolhe. = Megcsináltam volna, ha tudtam volna.

Stb.

TAGADÓMÓD

Stilisztikai stílusjegy, archaikus hatású, mivel a mai shából már kikopott, bár a létige E/3 ragozásának a nem emberekre vonatkozó alakjánál még használják a köznyelvben is. Jele –(o)p.

Na tsau yop ts’ar. = Na tsau pu yo ts’ar. = A kutya nincs itt.