A FŐNÉV ESETEI

     Mint minden nyelvben, a shában is vannak főnévi esetek. A következőkben ezekről lesz szó, és meg lehet nyugodni, lényegesen kevesebb van mint a magyarban!

Amit már ismerünk, az az alanyeset, ami megegyezik a szó szótári alakjával. Ezt az alakot főleg akkor használjuk, ha a főnév a mondat alanya (mint a magyarban).

A tárgyeset:

Ezzel fejezzük ki a mondat tárgyát. A magyarban a jele –t (Látom a kutyát, Letisztítom az ablakot, stb.).

A tárgyeset ragja shaul –(o)q.

Nézzük mi az eddig megismert szavak tárgyesete:

ceywo→ceywoq

cyawai→cyawiq

zen→zenoq

tsau→tsauq

stb.

Kettes és többes számban is ugyanilyen egyszerű a dolog:

Batuq, batuwaq, batwaq.

A helyhatározó eset:

Ennek a magyar megfelelői kb a -ban, -ben, az –on, -ön stb. A lényeg, hogy egy dolog helyére utal.

A helyhatározó eset ragja: -(o)ha

Pl.: Na tsau yo na domha.

            ↓     ↓            ↓

  A kunya   van     a házban = A kutya a házban van.

Különböző határozószavak segítségével pontosíthatjuk a helyhatározó eset jelentését:

No mao yo (oha) na phaha. = A macska a fában van.

No mao yo li na phaha. = A macska fenn van a fán.

No mao yo li na pha. = A macska a fa fölött van.

Ez a része egy kicsit bonyolult lehet a dolognak, de meg lehet tanulni.

Eredethatározó eset:

Ez az eset a magyar, ill. –tól, -től, -ról, -ről (fizikai helyváltoztatásnál!) eseteknek felel meg. A határozószavak itt is pontosítják a jelentést.

Ragja: -loq

A másik eredethatározó az –oqi, ez a –ból, -ből megfelelője.

Wo deno Majaroquoloq. = Magyarországról jövök.

Tsawoqi pu yob halha. = Kutyából nem lesz szalonna.

Eredethatározó2:

Ez is –ról, -ről, de csak átvitt értelemben használatos, nem fizikai helyváltozásra utal. Shaul -oj, de ejtése nem [ou], ahogy logikus lenne, hanem [or]. Példa:

We lebo nan suexoj. = Arról a könyvről beszélek.

(Itt jegyezném meg, hogy a ’nan’ azt jelenti, hogy ’az az’)

Célhatározó eset:

Tulajdonképpen az előző ellentéte: -ba, -be, hoz, -hez, -höz, -ra, -re.

Shául: -to

No mao sima li na phato. = A macska felmászik a fára.

Wo qlepo oha na domto. = Bemegyek a házba.

Birtokos eset: (ezzel külön fejezetben foglalkozunk)

Részeseset:

A részeshatározó (odaadom a gyereknek) ragja a magyarban –nak, -nek. Nem keverendő össze az ezzel megegyező birtokos esettel (a kutyának a háza).

Shául: -fon

Delo tsöq na pizfon. = Odaadom ezt a gyereknek.

Módhatározó eset:

Magyarul –ul, -ül, módon, shául –mo. Általában a nemet jelző hang eltűnik a szótőről (tome: sok→ tommo: sokféleképpen), de nem mindig (hao: jó→ haomo: jól)

Qhaomo do zoq. = Rosszul érzem magam.

Eszközhatározó eset:

A magyarban –val, -vel, a shában –wi.

Tsauwi deno. = Kutyával jövök.

Okhatározó eset:

A magyarban az –ért illetve a ’miatt’ fejezi ki, a sha –bo ragot.

Qlepo naj tsawabo. = Megyek a kutyákért.

Tarahol no maobo. = A macska miatt késtem.

Megszólító eset:

A magyarban nincsen ilyen. Akkor használjuk, ha megszólítunk valakit vagy valamit. Ragja: -ya.

Qahate Bēlaya! = Helló Béla!

Van még egy eset, amit nem tudom, hogyan nevezzek. A ’nélkül’ szót a sha nyelvben a –sen fejezi ki: Wo deno nisen. = Nélküled jövök.

Na, ezt is letudtuk. Most szólok, hogy mielőtt tovább mennél, az eddigieket nagyon jól tanuld meg, mert ezek nagyon fontosak!