MÉG PÁR DOLOG AZ IGÉKRŐL

    Most megtanulunk még pár fontos dolgot az igékről, és onnantól már fel is lélegezhetünk, mivel már csak szavakat kell majd magolni.

NŐNEMŰ IGÉK

Vannak olyan igék, melyek, ha a cselekvő nőnemű, akkor más alakot vesznek fel. Ezeket nem kötelező használni, csak akkor szokás, hogyha kifejezetten ki akarjuk hangsúlyozni, hogy az illető nő. A létigénél mindig kell használni.

Ilyenkor az igető megváltozik az alábbi táblázat szerint.

B	M	D	N	G	C
P	F	T	L	Q	X

Pl.:

Fanga = fog, tart (férfi)

Fanqa = fog, tart (nő)

Qoca = találkozik (férfi)

Qoxa = találkozik (nő)

IGENEVEK

Mint a magyarban, a shában is vannak igenevek. Ezek:

·        Főnévi igenév: Az ige szótári alakja, használata megegyezik a magyar főnévi igenevével.

·        Rendszeres főnévi igenév: majdnem ugyanaz mint a sima főnévi igenév, de kifejezi az ige rendszeres voltát. Képzése: az ige után kell illeszteni az –it képzőt.

·        Folyamatos melléknévi igenév: Képzője –tzo, használata megegyezik a magyar párjáéval. (ah+tzo=azo)

·        Befejezett melléknévi igenév: Képzése élós alak+yo. Használata megegyezik a magyaréval.

·        Beálló melléknévi igenév: Képzése yayo+élós alak. Használata megegyezik a magyaréval.

Pl.:

Ser: látni (főnévi igenév)

Serit: látni (rendszeres főnévi igenév)

Sertzo: látó (folyamatos melléknévi igenév)

Serēloyo: látott (befejezett melléknévi igenév)

Yayoserēlo: látandó (beálló melléknévi igenév)

VISSZAHATÓ IGÉK

A visszaható ige képzője a sha nyelvben: zo. A főnévi igenévnél ez a szó elejére kerül, ragozva azonban a szó után áll külön írva.

zoser→ wo sero zoq = látom magam

zobrandirix→ ni brandirixi ziq = borotválkozol

zogwarah→ ta gwaraha zaq = megöli magát

(a ’zo’ azt is jelenti, hogy ’ön’, tehát például a ’zoguarah’ úgy is ragozható, hogy ’zoguaraha’, de ezt nem nagyon használják, kicsit „parasztos”)